A válasz határozott nem. Ezt a téves információt olyanok adják egymásnak tovább, akiknek nem volt, és nem is szimpatikus a gázüzem. Az igazság az, hogy a PBgáz használata a motor belsejében sokkal tisztább üzemet eredményez, egy gázzal használt szétszedett motor égésterét megvizsgálva láthatjuk, hogy nincs vastag, kemény korom lerakódás, a dugattyúkról kézzel lehet letörölni a szennyződést. Mivel a benzinnel ellentétben nem elporlasztott folyadék, hanem, mint a neve is mutatja, gáz formájában sokkal tökéletesebben keveredik a levegővel. Így pl. hidegindítás esetén sem mossa le a kenőolajfilmet a henger faláról, ellentétben a cseppek formájában kicsapódó benzinnel, amely ráadásul az olajtérbe lejutva hígítva azt, rontja annak kenőképességét.
Annyiban van az okoskodóknak igazuk, hogy kissé szárazabb üzemanyag, tehát elméletileg a felsőkenés romlik. Ez persze csak elméletben igaz, hiszen a hengerfejhez pl. a szelepszárszimmeringek és a dugattyúgyűrűk mellett feljutó mostani korszerű adalékokkal ellátott motorolaj ezt a szerepet bőven kielégíti. Másrészt a mai korszerű járműmotorok már nem is igénylik ezt (az ólmot is teljesen el lehetett hagyni a benzinből).

A PB-gáz égési tulajdonságaiból adódóan elméletileg kb. 10%-ot veszít a gépkocsi a teljesíményéből, de ezt igazán csak intenzívebb gyorsításkor, illetve a végsebesség közelében érezni. Tehát a hétköznapi autós ebből szinte semmit nem vesz észre. Sőt, gyakran azt a visszajelzést kapom ügyfeleimtől, hogy nagyobb teljesítményt tapasztalnak, mint benzinüzemben.
Amit viszont nem győzök elégszer hangsúlyozni: a Pb-gáz előnyeit csak a jó állapotú motorral (külön kiemelve a gyújtást, melyre a gáz sokkal érzékenyebb, mint a benzin) rendelkező járművek tulajdonosai élvezhetik felhőtlenül, és zavartalanul!

Egy 10 liter átlagfogyasztású jármű esetén jelenleg 1000km kb. 20.800-22.000Ft körüli összegbe kerül. Ugyanez a táv PB-gázzal 9.900-10.500FT között lehetséges, mivel az autógáz ára 2000 január 1-től 99 és 105Ft között van a kutaknál! A szabálytalanul palackból, netán fűtőgáztartályról tankolóknak ugyanez akár 65Ft-ig is süllyedhet (ami természetesen TILOS, és VESZÉLYES)!
TEHÁT A MEGTAKARÍTÁS 1000KM-EN AKÁR 10.000FT FÖLÉ IS EMELKEDHET! VAGYIS A BESZERELÉSI KÖLTSÉG 6-7 EZER KM ALATT MEGTÉRÜL!
Még ha a környezetvédelmi oldalát nem is vennénk figyelembe, akkor is ez a létező lehatásosabb üzemanyag-költség csökkentő eljárás!

Nem, mivel a földgáz teljesen más tulajdonságokkal rendelkező gáz, (pl. normál hőmérsékleten nem cseppfolyósítható, és a levegőnél könnyebb, ellentétben a PB-gázzal) ezért házilagos körülmények között technikailag kivitelezhetetlen a járműbe töltése, és a tárolása (kb. 300 bar nyomáson lehetne elfogadható hatótávolságra elegendő mennyiséget magunkkal vinni). Nyomáscsökkentőre is más felépítésűre volna szükség.

Alapvető probléma, ha szürkeimportból származó alkatrészeket szerelnek járművébe. Ezeknek nem biztosított a garanciális, és alkatrészellátási háttere. Léteznek olyan szakműhelyek is, ahol zokszó nélkül felszerelik a földgázhoz készült nyomásszabályozót a PB-gáz rendszerhez, csak azért, hogy lejjebb tudjanak az árral menni 6-8 ezer forinttal. De a legnagyobb veszély a befecskendezős járművek tulajdonosaira leselkedik!

Egy egyszerű példa: Egy lambda szondás szabályozott katalizátorral rendelkező személyautó beszerelési ára lambda elektronikával, elektromos reduktorral, injektoros kapcsolóval, injektor lekötő elektronikával, visszarobbanásgátlóval (tehát minden, ami az adott típushoz elengedhetetlen): 149.000.- Ft
- Ezt az autót üzembe lehet helyezni kb. 97.000.- Ft-ból is, úgy, hogy kimarad a lambda elektronika, az injektor lekötő elektronikával, visszarobbanásgátlóval együtt, ill. az elektromos reduktor, meg az injektoros kapcsoló helyett kap egy vákuumos szettet. Az ügyfél első pillanatban semmit nem észlel az átverésből, főleg, mivel aki ilyen módszerrel dolgozik, az is elkér legalább 120-130ezer.-Ft-ot, így legalább az ügyfél sem gyanakszik, és sokkal nagyobb a tisztességtelen haszon. Sajnos ekkor áll fenn az a bosszantó helyzet, amikor az ügyfél a korrekt beszerelőről gondolja, hogy tisztességtelen haszonnal dolgozik, ez a műhely elveszít egy munkát, az ügyfél kap egy silány beszerelést, a nevető harmadik pedig óriási nyereséghez jut tisztességtelen áron.
- Először esetleg csak az tűnik fel, hogy az injektor-kábelek toldozva vannak, aztán, hogy a motor elég gyakran visszadurrog, jobb esetben csak a légszűrőház patentjait tördeli le, palettás légmennyiségmérő esetén elgörbíti azt, ami bizony már több tízezer Ft. Ezek után jönnek a visszajárkálások, a reklamációk, majd a veszekedések a kivitelezővel, ami ilyen esetekben szinte törvényszerű. Ezért kérek mindenkit, hogy árajánlat esetén legyen nagyon körültekintő, kérje a beépített főegységek listáját, és kérje ki szakember véleményét!

Természetesen jómagam is szívesen állok a honlapom látogatóinak rendelkezésére, bármilyen információra van szükségük.

Amikor valaki azzal indokolja tartózkodását, hogy fél a gáztól, erre azt szoktam válaszolni, hogy akkor mostantól kezdjen hozzá nagyon félni a benzin üzemtől, mivel az sokkal kevésbé biztonságos, mint az utólag beépített gázrendszer. Mire is alapozom mindezt? Kezdjük a tartályoknál: a gáztartály 4 mm falvastagságú acéllemezből készül, és minden egyes tartályt sorszámmal látnak el, majd külön-külön lepróbálnak 45 bar nyomással, melyet hatósági irat igazol. Ezzel szemben a benzintartály egy 1 mm-es, "ponthegesztett" vaslemezből, vagy most már egyre gyakrabban műanyagból van. A gáztartályra egy teljesen leszigetelt műszer-szelep egység kerül, melyben cső szakadás esetén minden irányban elzáró biztonsági szelepek vannak, de ha mégis bármilyen szivárgás lépne fel, egy olyan szellőző rendszer van kialakítva, amin keresztül a gáz csakis a szabadba távozhat, és az utastérbe nem juthat be, benzintankban ellenben semmi ilyen berendezés nincs.
A gáz a nyomáscsökkentőig burkolattal ellátott rézcsövön jut el, hollanderos kötésekkel ellátva. A benzin viszont sérülékeny, és kirepedésre hajlamos gumitömlőn, esetleg műanyag csövön.
A szívótorokba jutó gáz útjába még 2 biztonsági egység van beépítve, amely működésbe lép a leálló motor esetén.
Érdekességképp még elmondanám, hogy az összes hozzánk kerülő kiégett motorú járműben a benzinrendszer hibája okozta a tüzet. Még annyit, hogy egyszer elhoztak hozzánk egy olyan gáztartályt, amit egy porig égett autóból szereltek ki, a festék, és a műanyag alkatrészek teljesen le voltak égve róla, viszont ott lötyögött benne a negyedig lévő gázmennyiség!

Személyautók esetében a csomagtérbe, haszonjárműveknél a raktérbe, esetenként azon kívülre megfelelően méretezett rögzítéssel beszereljük a tartályt, az üzemi rézcsövet a karosszéria alján kívülről vezetjük előre, ami a motortérben elhelyezett gázelzáró mágnesszelepbe csatlakozik. Ide szereljük a legfontosabb egységet, nyomásszabályzót, és karburátoros jármű esetén a benzinelzáró mágnesszelepet is. A levegő belépő nyílás útjába egy keverőegységet iktatunk, mely még autótípusokon belül is más és más. Ebben történik a gáz keveredése a levegővel. A motorban egyáltalán nem végzünk átalakítást, magán a járművön pedig később néhány furat kivételével teljesen visszaállítható az eredeti állapot. A beszerelés egy Lada, vagy pl. egy Wartburg esetében 3-4 órát, egy korszerű lambda szondás jármű esetén 8-10 órát is igénybe vehet.

Alig néhány perccel vesz igénybe több időt, mint a benzin tankolása.

Személyautók esetében a csomagtérbe, a hátsó ülések mögé, haszonjárműveknél a raktérbe, esetenként azon kívülre, általában menetirányra keresztben, kivételes esetekben hosszában, megfelelően méretezett rögzítéssel szereljük be a tartályt.

Sajnos ez egy jellemzően értelmetlen kérdés, mivel az, hogy meddig elegendő a tartálynyi gáz, attól függ, mekkorát szerelünk bele. (Gondolom, az autó megvásárlásánál sem azt kérdezte, hogy meddig elég a teli benzintank, hanem, hogy mennyit fogyaszt.)

Ezt természetesen nem tudom megmondani konkrét autótípusra vonatkozóan, hiszen akkor mindegyikkel fogyasztási tesztet kellett volna elvégeznem-, ami ugye teljességgel lehetetlen.
Ehelyett a következőt tudom mondani: mivel a benzinnek kb. 1,24-szer magasabb az energiatartalma, mint a PB-gáznak, ezért elméletileg 20-25% fogyasztásnövekedéssel kellene számolni, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez csak nagy hengerűrtartalmú (2500cm3 felett), vagy a maximális teljesítmény közelében használt járművek esetén igaz, normál használat esetén egy kifogástalan állapotú motorral rendelkező járműnél max. 5-10% többletfogyasztásra lehet számítani.

Természetesen literben, mint minden jármű-hajtóanyagot.

Mivel a gáznemű üzemanyagok égési sebessége kisebb, ezért elméletileg az előgyújtást növelni kellene, de a Pb-gáz előgyújtás igénye nem növekszik olyan mértékben, hogy a gyakorlatban feltétlenül változtatni kelljen rajta.

Az igazság az, hogy be lehet, csak óriási rizikó mind a tulajdonosnak, mind pedig a kivitelezőnek. Mivel ezek a motorok már általában hengerenkénti gyújtórendszerrel vannak ellátva, az alsóholtponti szikra berobbanthatja a szívócsőben lévő gáz-levegő keveréket, és százezer forint feletti tételű kár keletkezhet. Nagy merészség egy beszerelő műhelynek egy ilyen rizikót magára vállalni, miközben bizony ez nem szerelési hiba. Tehát ezeket az autókat teljes biztonsággal csak a legújabb gáz-befecskendező rendszerekkel érdemes csak átalakítani, melyek forgalmazása hazánkban is hamarosan megindul.

Amelyiknek nagyon kopott és erőtlen a motorja.
Melynek folyamatosan el van hanyagolva a gyújtásrendszere, mivel a gáz magasabb gyulladási hőfokából (benzin: 230-280°C, PB gáz: 500°C) eredendően erőteljesebb, kifogástalanabb gyújtószikrát igényel.